Látnivalók a környéken

A város feletti Kő hegyen 303 m magasan, messziről is látható Európa legnagyobb bronzból készült madárszobra, a Turul madár.
Szárnyai fesztávolsága 14 méter, karmai között az Árpád kard. A Milleniumi ünnepségek idején, 1896-ban 7 kiemelt jelentőségű emlékmű épült a történelmi Magyarországon a honfoglalás és államalapítás tiszteletére. Ekkor bízták meg Donáth Gyula szobrászt a Turul-emlékmű elkészítésével, azonban pénzhiány miatt csak jóval később, 1907-ben avatták fel.

A Kőhegy oldalában 310 méter magasan, a Turul-emlékműtől nem messze található a 40ezer éves Szelim barlang. Mintegy 45 méter hosszú, 12-14 méter széles, több oldalága és két bejárata van. A város távoli pontjairól is kiválóan látható barlanghoz a Turul madártól egy kilométernyi tanösvény vezet. A kis túraútvonal alkalmat nyújt arra, hogy az érdeklődők megismerjék a Vértes és Gerecse geológiai történetét, a parkerdőben élő legjellegzetesebb növény- és állatfajokat. A Szelim-barlang különleges természeti képződmény, a teteje azonban néhány éve beszakadt. 7 méter széles kürtője a felszínen körbejárható. A barlangot az 1930-as években kezdték feltárni, benne az ősember kőszerszámaira és csontjaira bukkantak. A legenda szerint a török hódoltság idején Szelim szultán, a barlangba menekült hét falu népét a bejártnál rakott máglya füstjével megölte.

A barlangtól továbbhaladva, a Ranzinger Vince kilátóhoz érünk, mely szintén látható mindenki számára, aki Tatabányára érkezik.
1978 februárjában huszonhat tatabányai szénbányász élete veszett oda egy súlytólég-robbanásban. Az ő emlékükre 1980-ban egy sima márványtábla helyett nagyon bölcsen inkább kilátót emeltek a 366 méter magas Csúcsos hegyen, méghozzá egy a tragédia miatt a forgalomból kivont aknatorony felállításával. A harminc méteres építmény eredetileg a kas fel- és leengedésére szolgált. (A kas egy ketrec-szerű szerkezet, amiben a bányászokat fel- és leengedik a föld alatti járatokba.)
A kilátót 2008-ban felújították. Ekkor nevezték el Ranzinger Vincéről, aki egy feltaláló vénával megáldott bányamérnök a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. tatabányai bányaigazgatója volt.
Az újnak látszó aknatorony most bárki számára nyitva áll, és 156 félelmetes lépcsőfok vezet fel a tetejére. Fent a remek kilátás mellett a bányászokat felhúzó kötelet tartó óriáskerekeket is megcsodálhatjuk. A toronyból 30 kilométeres körzetben nyílik kilátás a környező falvakra, úgymint Óbarok, Oroszlány és Komárom.

Tatáról nem lehet a teljesség igénye nélkül beszélni. Arborétumok, Angolkert, források, barlangok, tavak, parkok, kastélyok, múzeumok, edzőtábor és még sorolhatnánk. Gyönyörű kis város, ahol kipihenheti a mindennapos rohanás fáradalmait, ha itt tölti szabadságát.
Mindenképpen érdemes felkeresni a 250 hektáros Öreg-tavat, amit teljesen körbe lehet sétálni, vagy akár kerékpározni. Európa egyetlen olyan városi tava, ahol az őszi és téli hónapokban a vadludak és más költöző madarak tízezrei találnak átmeneti menedéket.
Magyarország egyik legidősebb mesterséges tava, amely még a honfoglalás előtt készült, és folyamatosan bővült. Később a Tatai vár védelmét szolgálta.
Ma a tó állami tulajdonú, fő funkciója az árvíz tározása, kezelője 1965 óta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
Gyönyörű látvány a partján álló romantikus építészeti stílusjegyeket őrző Öregvár mely a Lackffy család kezdeményezésére az 1300-as évek végétől folyamatosan épült és átépült. Fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély.
Ma rendszeres kiállítások, tárlatok, és rendezvények, fesztiválok helyszíne.
Angolparkban található a Cseke-tó mely nevét egy Cseke nevű birtokosról kapta, ma horgászparadicsom. Magyarország első angol típusú kertjét Böhm Ferenc uradalmi mérnök a tó mellé tervezte és telepítette 1783-tól. Akkoriban még nagy vízhozamú források bugyogtak, különleges klímát, állandóan nedves, szinte mocsaras talajt biztosítottak. Ezért lehetett igen sok, más földrészről származó vízkedvelő növénykülönlegességeket is ide ültetni.
A fákat bokrokat, nem szabályosan, hanem csoportokban ültették, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak.
Érdekességként megemlítendő, hogy itt telepítettek először szomorú füzeket, melyek Kínából származnak, és egyik legelterjedtebb dísznövényünk.
A Harangláb, óratoronynak is nevezett építmény a város szívében. Különlegessége, hogy faácsolata vasszögek nélkül épült. Falán emléktábla őrzi az egykor Tatán tartott országgyűlés emléklét. 2004. augusztusa óta az idő múlását minden órában harangjátékkal jelzi.

Tatán a 13. Századtól napjainkig nagyon sok vízimalom épült, majd pusztult el, melyet a gabonaőrlésre használtak. Ma különös hangulatot kölcsönöznek a városnak. Sokat helyreállítottak, és némelyikben szálloda, vagy kiállítás nyílt.
Ezek a szerkezetek egyszerű technológiával működtek és különböző őrleményeket állítottak elő. Nevüket a molnárok vezeték, vagy keresztnevükről kapták, mint pl. Jenő-malom, Sándor-malom, Miklós-malom stb.

Tatabányától délre fekvő kis települések mindegyike szinte a természetben helyezkedik el.
Vértessomló a római kórtól lakott település, első okleveles említése 1326-ból származik. 1453 környékén a falu kihalt, és hosszú ideig lakatlan volt, majd Eszterházy József német telepeseket költöztetett ide. A falu lakosai bányászattal, faszénégetéssel, mészégetéssel foglalkoztak.
Várgesztest az első írott forrás 1009-ben említi. A falut valószínűleg a Csák nemzetség kezdte el építeni a fölötte levő várral együtt. Zsigmond király idejében a korabeli adatok szerint már állt a vár.
1730 környékén a falu kipusztult, és Eszterházy József Duna-melléki német ajkú katolikusokkal telepítette be.
A település határában 1996-ban épült fel a 125 üdülőházból álló, sportpályákkal és csúszdákkal, medencékkel rendelkező ?villapark?.
2002-ben a szolgáltató létesítmények sora kiegészült egy többfunkciós főépülettel, melyben fedett élményfürdő, többszintes, teraszos étterem, konferenciatermek, játékterem, bowling és egyéb szórakozási lehetőségek találhatók.
Vérteskozma csendes kis üdülőfaluként bújik meg a Vértesben. Várgesztesről csak gyalog,erdei úton, autóval a Tatabánya- Székesfehérvár vonalról lekanyarodva lehet megközelíteni.
A Gesztesi Vár ?tartozékaként? említik először 1300-ban, mint katonai szálláshelyet. 1742-ben gróf Eszterházy Ferenc a betelepített németeknek adományozta és 1770-ben az Ulm vidékéről települtek be. Később azonban sokan elvándoroltak, mivel rosszak voltak a körülmények, rossz volt a közlekedés, nem volt lehetőség a terjeszkedésre. 1941-ben német, majd orosz katonák jöttek a faluba, és 1946-ban kitelepítették az ott lakókat. A háborús éveket követően a falú kihalt, csupán néhány őslakos maradt.
Kozma skanzen jellegű település, természetvédelmi területen fekszik, és Községvédő Egyesület működik a hagyományos falukép megőrzésének érdekében.